A veszettség egy rettegett fertőző betegség, amely embereket és kutyákat egyaránt megfertőzhet. Az utóbbi években a fertőzés kockázata jelentősen csökkent. Azonban a veszettség potenciális veszélyét nem szabad alábecsülni.
Ezért a veszettség elleni oltás rendkívül fontos a kutyák számára. Mikor végezhető el először, azt az alábbiakban magyarázzuk el. Emellett megtudhatja, hogyan következik be a veszettséggel való fertőzés, és milyen következményei vannak a beteg állatok számára.
A veszettség egy veszélyes fertőző betegség. A rabiesz vírusok okozzák. Ezek nemcsak kutyákat, hanem más állatfajokat és embereket is megfertőzhetnek.
A vírusok általában kis karcolásokon vagy akár harapásokon keresztül terjednek. A kutyák főként rókáktól vagy már veszettségben szenvedő kutyáktól fertőződnek meg, akikkel kapcsolatba kerülnek.
A fertőzés súlyos zavarokat okoz a központi idegrendszerben. A veszettségben megbetegedett kutyák szinte mindig agyuk gyulladása miatt halnak meg.
Amikor a fertőzés először észrevehetővé válik a kutyáknál látható tünetekkel, az attól függ, hogy a vírusok hol léptek be, vagy milyen hosszú az út onnan a négy lábú barát központi idegrendszeréig.
A veszettség kitörése után az érintett kutya egytől hét nap alatt meghal a fertőzéstől. Ebben az időszakban a négylábú három különböző fázison megy keresztül, mindegyik más betegség tüneteivel.
A veszettség fertőzés első szakaszában, amit prodromális fázisként ismerünk, a kutyák nem specifikus tüneteket tapasztalnak, mint például láz, köhögés, hányás, hasmenés vagy nehezen nyelés. Emellett időnként változások következnek be a kutya karakterében.
A betegség második szakaszát excitációs fázisnak nevezik. Itt jelennek meg a jellegzetes tünetek, ami miatt eredetileg a veszettség nevet kapta. Hangulatváltozások és észrevehető érzékenység a zajra és a fényre jellemzőek.
Ezen kívül a veszettségben szenvedő kutya temperamentuma ezen a betegség szakaszában jelentősen megváltozik. Sok kutyára a karakterisztikus ugatás, agresszió és harapás jellemző a excitációs fázis alatt. Időnként azonban a betegség erősen jelentkező idegességként is megnyilvánulhat.
Függetlenül attól, ebben a szakaszban nő a nyáltermelés, kezdeti bénulás és izomrángás.
A veszettség harmadik szakasza, amit paralízis szakaszként ismerünk, a kutyákban egyre súlyosabb görcsöket és bénulást jelent. Végül a kutya kómába esik, és légzőrendszerének bénulása miatt meghal.
Hogy a kutya veszettségben szenved-e, csak az agyának vizsgálatával állapítható meg. A veterinárnak tehát nincs más választása, mint hogy a betegség tünetei alapján és esetleges harapási sebek alapján egy előzetes diagnózist készítsen.
Ha a veterinár arra a következtetésre jut, hogy valószínűleg veszettséges fertőzés áll fenn, értesítenie kell az illetékes állatorvost. Az állatorvosnak ezután el kell döntenie, mit tegyen az érintett négy lábúval.
Sajnálatos módon a veszettséggel történő fertőzés esetén nincsenek olyan kezelési intézkedések, amelyeket lehetne tenni. Függetlenül attól, hogy az országunkban egyébként sem szabad kutyákat veszettség gyanújával kezelni.
Ha az érintett állatot nem oltották be a veszettség ellen, az illetékes állatorvos karantént rendel el és elaltatja a négy lábú barátot.
Ettől az eljárástól csak azoknál a kutyáknál térnek el, akiknek a tulajdonosai igazolni tudják, hogy veszettség elleni oltásuk hiánytalan. Azonban még ebben az esetben is előfordulhat, hogy az állatot több hónapon keresztül karanténba helyezik a veszettség gyanúja miatt.
Ha egy kutya veszettséget kap, a fertőzés mindig halálos. Amint a betegség kitört, a kutya néhány nap alatt meghal.
Szerencsére Németországban már egy ideje veszettségnek számít kipusztítottnak. A fertőzés kockázata ezért viszonylag alacsony az országunkban.
A kutya tulajdonosainak azonban észben kell tartaniuk, hogy még mindig lehet betegség. Ennek oka az, hogy ez az fertőző betegség mindig bekerülhet rókáktól vagy más országokból származó kutyáktól.
Ezért a veszettség elleni oltás sürgős ajánlás a kutyák számára, még Németországban is, annak ellenére, hogy viszonylag alacsony a kockázat.
Mivel a veszettséget kutyáknál nem lehet kezelni, és még ma is legalább egy kis fertőzési kockázat áll fenn, a veszettség elleni oltás fontos része a megelőző egészségügyi ellátásnak, amit egyetlen kutyatulajdonosnak sem szabad elhanyagolnia.
Az úgynevezett alapimmunizáció a 12. hét környékén kezdődhet. Ezután a kutyája veszettség elleni oltását rendszeresen frissíteni kell, hogy hosszú távú megbízható védelmet biztosítson a veszélyes fertőző betegség ellen.
Ha csak a veszettség ellen szeretné beoltani a kutyáját, általában körülbelül 30 euróba kerül. Ha kombinált oltás mellett dönt, amely során négy lábú barátját egyszerre más betegségek ellen is oltják, akkor körülbelül 60-70 euró költségre számíthat.
A pontos díjakat előre is kikérheti az állatorvostól, prien a számlázását mindig az állatorvosok díjtáblázatának irányelvei alapján kell elvégeznie.
Figyelmeztetünk, hogy a veszettség rendkívül fertőző, és a kutyád könnyen megfertőzhet más állatokat, valamint embereket is. Ezért, ha az oltásokkal kapcsolatban inkább kritikusnak tartod magadat, a veszettség oltása kétségtelenül ajánlott.
Mint láthatod, a veszettség komoly ügy. Végül is, a fertőzés nem gyógyítható, és mindig halálos az érintett kutyákban. Ezért javasoljuk, hogy a kutyádat már korai szakaszban oltasd be veszettség ellen.
Az ezzel járó költségek kezelhetők, és súlyos mellékhatások általában nem jelentkeznek. Időnként a kutyák a veszettség elleni oltás után fáradtság, hasmenés vagy láz tüneteit mutathatják. Általában ezek egy-két nap alatt maguktól elmúlnak.
Ha külföldre szeretnél utazni a kutyáddal, a veszettség elleni oltás törvény által előírt, így ekkorra legkésőbb nem kerülheted el a négylábú barátod immunizálását.